Cikkek

Falutörténet

Szentkatalin

Az első okleveles említés 1542 - ből való Zenth Catherina alakban, amely a középkori templom védőszentjének az emlékét őrzi. Feltehetően ez a hely a Pusztaszentegyház dülőben keresendő, amely a mai falu központjától 1.5, km -re található. Nyilvántartott régészeti érdekű lelőhely. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység. Sorsa hosszú ideig ismeretlen. A Hamuház és a Szénégető gödör jelölés arra utal, hogy a XVIII: században fahamu -és faszénégetők műhelyei működtek ehelyütt. A vezetéknevek alapján magyar nemzetiségű falu.

Lipót császár 1703. ápr. 19 - én, Bécsben kelt okiratában kétszer is Szent Katalina néven szerepel a hely. Még ma is sokan így nevezik. 1898 - ban a belügyminiszter a Katalina nevet Katalin alakban állapította meg, annak ellenére, hogy a község kérte a Katalina meghagyását. Szent Katalinban a szűz és vértanú tiszteletére épült templomnak 1721- ben még láthatók a romjai, 1756 - ban már nem.

A német lakosok 1750 után települtek be és számuk az első világháborúig növekedett, de arányszámuk nem haladta meg a magyart. Ekkor az uraság a Petrovszky család, majd a Puchnerek örökölték. Az iskola alapítója és alapításának éve nem ismert, de 1810- ben már állott. Az iskola államosítása, majd körzetesítése után 1978 - ban szűnt meg helyben a tanítás. Szentkatalin és Karácodfa külön önálló tanácsot hoztak létre 1950 - ben , majd 1962 - ben csatlakoztak a Hetvehely Községi Tanácshoz.

Karácodfa

Először 1554 - ben említik Karácosfalva néven. Az előtagban feltehetően a délszláv Karac személynév rejlik. Nemesek faluja, akik kiváltságos helyzetben voltak és csak hadiszolgálatot teljesítettek. A török idők után a Meltzer család, majd gr. Majláth György királyi személynök tulajdona. A török hódoltság alatt részben elnéptelenedett majd 1724 után főleg magyar családok kezdtek letelepedni, de szerbhorvát lakosai is voltak. Római katolikus temploma 1898 - ban épült. melynek harangtornyát 1972- ben bontották le. A gyermekek Szentkatalinba jártak közös római katolikus népiskolába tanulni. 1978-óta tartozik Szentkatalinhoz.

Szentkatalin bemutatkozik

Szentkatalin község Baranya megyében, a Szentlőrinci járás északnyugati csücskében elhelyezkedő, csendes zsáktelepülés. A Szentlőrincről Oroszló felé vezető átkötő útról letérve juthatunk el a faluba, az Okor patak mentén. A csodálatos természeti környezetben elterülő völgy már a bronzkorban és a római korban is lakott lehetett és azóta is folyamatosan lakott hely. Az erdőkkel, meredek dombokkal körbeölelt falu lakói évszázadok óta élen az erdőművelésből, állattartásból. A falucska a török korban is lakott maradt, lakossága azonban ma már a 100 főt sem éri el. A tömegközlekedés nehézkes, nem kedvez a munkába, iskolába járásnak. Annál inkább kedvez azonban a turizmusnak. Nyáron a falu megtelik élettel, amikor is a számos hétvégi házba megérkeznek a városból a pihenni vágyók. Különösen az 1978-óta a községhez tartozó Karácodfa kedvelt nyaralóhely, hiszen vadregényes tájon, tökéletes nyugalomban érezheti magát az ide látogató. A nyugalmat kereső embernek ez a hely nincs elérhetetlenül messze, hiszen Pécstől mindössze 25 kilométerre fekszik. A közelben található az abaligeti cseppkőbarlang, a magyarhertelendi gyógyfürdő, a bükkösdi Ökopark és a csodálatos orfűi tó is. Szentkatalin, a mi kicsiny falunk és annak barátságos lakossága minden látogatót szeretettel vár!